Micsoda szép gesztus! Kimegyek a vonatra, és feladom a sültet...akár egy régi novellában. Lenyűgöztél most Margit rendesen !
És a sültek sem semmik, nagyon szép pirosak, etetik magukat. Szerintem félúton már elfogyott a fele , ott fent a vonaton, utazás közben. És gondolj bele, még ette egyedül rád gondolt, ügyes kezedre , meleg szeretetedre.

Ami azt illeti megijedtem, mert nem jó helyen álltam meg a peronon, Ő szerencsére kiállt a vonat ajtójába, így nem tudott becsukódni az ajtó, míg oda nem értem... Persze szaladnom kellett rendesen, mert félreértettem az smst, hogy hol, melyik kocsiban van a vonaton... Ezek az új vonatok meg csak akkor indulnak el, ha már zárva vannak az ajtók...
Lehajolt, kaptam 2 puszit, és átvette a csomagot... Hálásan mosolygott...
Amikor leült, utánanéztem, és már nyitogatta is...
Mikor hazaértünk a vonattól a férjemmel, már villogott a mobilom. Megköszönte, hogy ezt nagyon szereti, és szép estét kívánt... Hát boldog esténk is lett... így külön külön is... :-)

Csodásak a sütik, az anyai szereteted! Amilyen meghitt, régi idők képet idézett a csomag átadós akciótok, szerintem Amerika olyan mélyen átérezte ezt, és a hozzászólása sugárzik az átéléstől. Az Anyák már csak ilyenek!

@greenfo:
Köszi... Most én megint csak meghatódtam... Bizony nagyokat nyeltem amikor leült a vonatban a fiam, és lelkesen nyitogatta a csomagot... éhes is lehetett...
Tényleg meglepi volt ez... Aztán este, mert mire hazaértünk a vonattól, már a mobilomon volt az sms üzenete, hogy köszöni szépen, és, hogy ezt nagyon szereti! ... Szép estét kívánt! :-)
Hát bevallom, hogy éppen csak sikerült odaadni a csomagot... mert a vonatnak az elején kerestük először Őt... elég sötét van már este 7 óra után még az állomáson is... Aztán észrevettük, hogy Gábor a vonat ajtóban áll, hogy ne tudjon elindulni a vonat... pedig már jeleztek a vonatvezetőnek, hogy indulhat... na én ekkor rohanni kezdtem a csomaggal, a fiam nem szállhatott le, mert akkor elvitte vonat a vonat a kabátját... Csak lehajolt, 2 puszit kaptam, és átvette a csomagot...
Na ilyen kalandos volt ez a tegnap este... :-)

Elképzeltem az egész csomag átadási jelenetet, olyan megható! :-)
Nagyon szép sütik és biztos finomak is.
Nem tudom mi van a bloggal, de olyan nehezen engedett be írni nálad is, meg Bíbornál is többszöri próbálkozásra sikerült csak!

@Aloha3:
Köszi, olyan jó is volt látni a fiamat, még, ha csak ilyen rövidke pillanatokra is... Már 3 hete nem találkoztunk, mert Pesten lakik már 1 éve... Na és ahogy mosolygott rám! ... Nekem megérte a fáradságot! :-)

Én reggel csak pár pillanatra voltam a blogon, nem vettem észre, hogy akadozna, és most is jó szerencsére... Bíbornál is jártam, és írtam is! :-)