Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve, nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve.
Beéri az öreget, s válláról a terhet legényesen leveszi, pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul, s mikor éjfél eljő, férfiasan kezet fog múlttal a jövendő.
Mindenkinek kívánok 
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
